NOVÁK MARCELL
Az életmentő futó strucc

Egyszer volt, hol nem volt, egy kis falucskában állt egy nagyon szép házikó. Ottan lakott
János bácsi és három fia. Jónás, András és a legkisebb fia, Attis.
Mivel a házikó messze volt a várostól, ezért Attisnak volt egy különleges sípja. Ha va-
lami rossz történik a családdal, azonnal belefúj és a strucc mentőszolgálat azonnal rohan.
Egy szép napos hétfő délelőtt, János bácsi reggelit készített szeretett gyermekeinek.
Amikor kivette a pirítóból a kenyeret, az annyira forró volt, hogy elesett, rosszul támasz-
totta le kezét, ami kifordult.
A gyermekek hazaértek és amint meglátták édesapjukat a földön fekve, Attis egyből
belefújt a sípjába! Ez a síp arra szolgált, hogy a strucc szolgálat bárhova odaérjen, ahol
baj történik, mivel olyan gyorsan szaladt, hogy pillanatok alatt bárhová a világban odaért.
Az életmentő strucc futott, szaladt, hogy odaérjen János bácsi házához. A strucc, akit
doktor Hosszúlábú Strucc Gábornak hívtak, alapos vizsgálat után kendővel fölkötötte
János bácsi kezét és egyből rohant vele a kórházba. Ott azonnal megröntgenezték a kezét
és kiderült, hogy a könyöke tört el. Az orvosok sokáig gondolkodtak, hogy kell-e műteni,
vagy nem. Másnapra kiderült, hogy nem kell műteni a könyökét, hanem elég begipszelni
és felkötni. János bácsi még pár napot bent töltött a kórházban.
Doktor Hosszúlábú Strucc Gábor minden nap meglátogatta és sokat beszélgettek
erről az esetről. Telt-múlt az idő, már vagy egy hónap is eltelt, mire János bácsi keze
meggyógyult.
Ennek örömére együtt ünnepeltek a három fiával és Doktor Hosszúlábú Strucc Gá-
borral egy nagy, finom tortával! A falu kitüntette Doktor Hosszúlábú Strucc Gábort az
életmentő díjjal! Minden jó, ha jó a vége!